Magyar Borok Pincéje

Eredetvédett pálinkák

A pálinka eredetvédettsége

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) 2002 óta foglalkozott a „pálinka” elnevezés levédetésének gondolatával. Miután a magyar kormány az Európai Bizottság elé terjesztette a kérelmet, Norbert Boutard, az Európai Szeszesital Szövetség (CEPS) megbízottja Magyarországra utazott, hogy szakvéleményt alkosson az eredetvédelem jogosságáról. Ekkoriban Magyarországon még nem csak gyümölcspárlatokat, hanem finomszeszből és aromából előállított, úgynevezett kommersz szeszes italokat, valamint finomszesszel hígított gyümölcspárlatokat is forgalmaztak pálinka elnevezéssel. Az Unió csak azzal a feltétellel egyezett bele az eredetvédelembe, ha a jövőben kizárólag tiszta gyümölcspárlatok kerülnek forgalomba pálinka néven, és ha más országokban nincs használatban ugyanez az elnevezés.

A környező országok közül Ausztria és Románia használt hasonló elnevezéseket (Palinka illetve pălincă). Az osztrák féllel sikerült megegyezni, a román elnevezés pedig az eltérő betűzés miatt nem okozott gondot. A pălincă-t végül Románia csatlakozásakor az Európai Unió a pálinkától független, román gyümölcspárlatként ismerte el.

Pálinkáink: 

Békési szilva 40 % 0.5                                               Pannonhalmi törköly 40 % 0.5 L
Gönci barack 45 % 0.5 L                                          Szabolcsi alma 42 % 0.5 L
Göcseji bucskás körte 40 % 0.7 L                             Szatmári szilva 45 % 0.5 L
Kecskeméti barack 40 % 0.35 L                               Újfehértói fürtösmeggy 45 % 0.5 L